Címkék: Fésűs Éva

Iskolánk névadója, Fésűs Éva 95. születésnapját ünnepeltük

Iskolánk tanulói a hét utolsó napján, május 14-én verses, mesés műsorral ünnepeltek az iskola udvarán, hiszen 1926-ban ezen a napon született az iskolánk névadója, Fésűs Éva Kossuth-díjas meseíró.

Intézményünk 2020 szeptemberétől viseli az írónő nevét.

A kialakult járványügyi helyzet miatt korlátozott lehetőségekkel, de megtartottuk a tavaszra tervezett Fésűs Éva Témahetet. Az irodalom órákon az írónő életével, munkásságával, varázslatos meséivel, verseivel ismerkedhettek a tanulók. Műveihez kapcsolódóan szövegértési, szépírási és rajzversenyt is rendeztünk az iskola alsó és felső tagozatos diákjai számára.

A jeles napra, Fésűs Éva 95. születésnapja alkalmából a taszári Napsugár óvoda Katica és Pillangó csoportjába járó iskolába készülő óvodások is készültek. „Csupafül” vidám versével, s a róla szóló dalocskával. A felkészülésben Gérnyi Zsuzsa és Fehér Krisztina segítette őket. Éva néni életéről és munkásságáról Pálfi Rachel 8. osztályos tanuló felolvasásában kaptak a jelenlévők egy rövid ízelítőt. Az iskola harmadik osztályos tanulói Berta Anita néni rendezésében „Az ötpettyes katica” című mesét játszották el társaiknak.  A hallgatóság a kis katica történetén keresztül ismerkedhetett meg egy fontos emberi tulajdonsággal, az önzetlen, szívből jövő jósággal, amiért soha nem jár fizetség.  A műsort az alkalomhoz illő versekkel színesítették 7. osztályosok tanulóink, Szabó Dorottya és Magyar Lilla. A műsor összeállítását Egerszegi Mónika magyar szakos pedagógus koordinálta.

Az előadást követően születésnapi virágcsokrot, az alsó tagozatos diákok pedig mesefigurákat ábrázoló bábokat helyeztek el az iskola bejáratánál található, Éva nénit ábrázoló mellszobránál.

Fésűs Éva: Tulipán

A tulipánon átsütött a nap,
ráhullt a hajnal drága fényesője,
s a rózsás árnyat úgy ernyőzte szét,
hogy fellobbant a pázsit selyme tőle.

A méhecskedongásos kert ölén
pirosan izzott melegmézű kelyhe,
ágaskodott a boldog tulipán,
hogy még jobban az ég felé emelje.

Úgy éreztem, felém is integet,
amint a rezgő szellő simogatta,
elég magasra tartom-e szívem,
hogy átsüssön az élet fénye rajta?

Cikk a Kaposvár Most oldalán

< Vissza az előző oldalra

Kapcsolódó képek

Az összes kép megtekintése a galériában >

< Vissza az előző oldalra